Hiába bíznak ebben az olajcégek, úgy tűnik, a műanyagok sem mentik meg az olajipart
Míg az olajipar leginkább a műanyagokban bízik, egy új tanulmány szerint ennek egyáltalán nincs alapja.
Míg az olajipar leginkább a műanyagokban bízik, egy új tanulmány szerint ennek egyáltalán nincs alapja.
A legnagyobb olajcégek egyre több műanyag-alapanyagot akarnak előállítani, hogy kompenzálják a fosszilis tüzelőanyagokról a megújulókra való áttérést.
Hatalmas a szakadék a között, hogy milyen változásokra lenne szükség a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében, és hogy ténylegesen mi történik a közműszektorban.
Ahol csökkentették az erőművek üvegházhatásúgáz-kibocsátását, jelentősen javult az ottani gyerekek egészsége.
Az újonnan elfogadott keret értelmében visszavettek a korábbi ambícióikból.
A tudósok szerint rövid távon így lehetne megakadályozni a legjobban a szén-dioxid légkörbe kerülését, amíg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével le nem állunk. Ráadásul a legnagyobb kibocsátó országokban rejlik a legnagyobb potenciál az eljárásban.
A koronavírus-járvány rövid távú hatása, hogy sosem látott arányban csökkent a világ CO2-kibocsátása. Amint a pandémia után az élet visszatér a normális kerékvágásba, a környezetszennyezés ismét lendületet vesz, ám a válság olyan változásokat is elindított, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóbbá tehetik a társadalmunkat.
Kidobásra ítélt élelmiszerek, kerti zöldhulladék, trágya, valamint emberi ürülék – egy spanyol cégnél egy új módszert dolgoztak ki arra, hogy a szerves hulladékból bioszenet készítsenek.
Bár jelentősen nőtt a megújuló energiaforrások aránya az elmúlt években, az eredmény több szempontból sem elég.
Sokkal nagyobb az esélye, hogy alacsony testsúllyal jönnek világra a csecsemők, ha az édesanyjuk a terhesség alatt gáz- és olajkutak közelében él. Az alacsony születési súly sajnos számos egészségügyi problémához vezet.
Elégtelennek tartják és jelentősen változtatnának a hazai klímatörvényen a szakmai szervezetek, amelyek szerint nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon nem lesz zöld helyreállás a koronavírus-válság után.
A koronavírus-járvány miatti korlátozásoknak köszönhetően csökkent az energiafogyasztás, soha nem látott mélységekben az olaj ára. Akár egy „most vagy soha” helyzetben is lehetnénk, hogy végleg leszámoljunk a fosszilis tüzelőanyagokkal. De vajon bekövetkezik ez? Vezető hazai szakértőket kérdeztünk meg arról, hogy milyen jövőt jósolnak az olajiparnak és a fosszilis tüzelőanyagoknak.
Többet ártunk a környezetünknek azzal, hogy most otthon maradunk, mintha repülőre ülnénk. És az is rossz hír, hogy a légszennyezettség csökkenése fokozza a globális felmelegedést.
Kell még ennél erősebb érv?
A koronavírus-járvány kitörése miatt megtorpant a világgazdaság. Kína az elsők között van, ahol ezt újraindítják, az új gazdasági infrastruktúrára vonatkozó elemek azonban nem minden esetben szolgálják a zöld célokat.
A legtöbb magyar családi ház hőszigetelése nem megfelelő, és ez a klímaváltozáshoz is jelentősen hozzátesz. A jövő évtől az Európai Unióban építeni és eladni sem lehet majd csak legalább nulla energiaigényű épületet.
A Világgazdasági Fórum idei első napján két beszéd is elhangzott, amelyek igencsak éles kontrasztban álltak: nem sok embernek fontosabb a klímaváltozás ügye a fiatal aktivistánál, míg az amerikai elnök szemében ez nem igazán probléma.
A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár: ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a Dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése, de az is, hogy hőhullámok idején még aludni sem lehet rendesen. Mit lehet tenni? Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének javaslatai.